Yin és Yang

A hagyományos kínai orvoslás elméletének lényege, szemlélete az emberről és az egészségről

Az akupunktúra már lejegyzett orvosi gyógymódként az i.e. III. évezredben uralkodó Huang Ti (a „Sárga Császár”) nevéhez fűződik.

A „Sárga Császár Belgyógyászati Könyve”  így fogalmazza meg: „A világegyetem a Yin-Yang erők ingadozásának és változásának állapotában van.” A „negatív” és „pozitív erők azonban normális körülmények között egyensúlyt tartanak fenn mind a világban, mind az emberi testben. Az emberi testben az arányok felborulása megbetegedésekhez vezet. Az egymásra ható erők állandó dinamikus mozgásban vannak, ezért a világegyetemben semmi sem állandó, semmi nem stabil, vagy végleges. Kettősség (dualitás), az ellentét – illetve az ellentétek időnkénti elsimulása majd újraképződése – elengedhetetlenül hozzátartoznak az élet lényegéhez. Ennek megértése alapvetően fontos mind az akupunktúra, mind a kínai életfelfogás megértéséhez.

A Yin és Yang, a mindenütt jelenlévő egy, de mégis sokszínű energia két nézőpontját is jelenti. Ennek az állandó párnak az egymásra hatását a természetben – így a mi szervezetünkben is – mindenütt változatlan érvényű törvények határozzák meg, mégpedig a következőképpen: a Yin és Yang egymással ellentétes, de egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak. A kölcsönösen kiegészítő jelleg azt jelenti, hogy nem létezhetnek egymás nélkül, szükségesek egymás számára.

Annak biztosítására, hogy a világegyetemben a dolgok „normálisan folyjanak”, a Yinnek és a Yangnak egymással kiegyensúlyozott arányban kell jelen lenniük.

A gyógyító számára ez különösen fontos szabály, hiszen a Yin-Yang kiegyensúlyozottság jelenti számunkra az egészséget, az egyensúly megbomlása pedig a betegséget. Az akupunktúrának ez utóbbit kell megakadályoznia, vagy ha már bekövetkezett a baj, az egyensúly mielőbbi helyreállítására kell törekednie.